Sziasztok! Mint az bizonyára mindenkinek feltűnt, eléggé eltűntem. Ebben a bejegyzésben szeretnék választ adni arra a kérdésre, hogy mi lesz az oldallal. Úgy vélem, az őszinteség mindig kifizetődő. Kinőttem a mangázásból. Már nem lelek annyi örömet benne, mint 2-3 évvel ezelőtt. A mostani yaoi mangák minősége egyszerűen csapnivaló, sorra tűnnek el a csapattagok, alig van energiám foglalkozni a projektekkel, ha pedig ne adj Isten mégis sikerül időt szakítanom rájuk, akkor is azzal kell szembesülnöm, hogy vagy a scan, vagy az angol rémes. Félreértés ne essék, nem fogom abbahagyni. Egyetlen projektemről se mondok le! Hogy tisztán lássátok, hogyan is állnak a dolgok:

Hadakeru Kaibutsu: megjelent a 8. fejezet, lassan két év kihagyás után! Hurrá! Úristen, de örültem neki, azonban olyan cifra mondatok vannak benne, amiket a kilencedik fejezet nélkül félek, hogy rosszul adnék át, emiatt várok a kilencedikre, és egybe szeretném kirakni. Eszemben sincs lemondani róla!

Escape Journey: a második kötet teljes egészében ki van tisztítva, megjelent a hivatalos angol kiadás is, amiből dolgozni tudunk, de egyelőre nem áll módunkban megvenni. A fanfordításokat teljes egészében elengedtük. Két verziója van, de olyan szinten eltér a két angol egymástól, hogy kénytelenek vagyunk inkább a hivatalosból dolgozni, mert nem szeretnénk, ha később derülne ki, hogy rossz a szöveg benne. Amint lesz rá lehetőség, folytatjuk a projektet.

Neon Sign Amber: lassan kész a teljes kötet, az extra van hátra, amihez találtam cenzúramentes verziót, de vízjeles, szóval most azokat szedegetem ki belőle. Egyszerre szeretném majd publikálni.

Azt hiszem, ennyi. Ahogy említettem, nem zárunk be, és nem is tervezem, hogy bármelyik projektemet is elengedem. Jelenleg életem legnehezebb időszakát élem, ugyanis elég komoly betegséggel nézek szembe. Az egyetlen örömöm a Lost in Love fordítása, amibe szívem-lelkem is beleadom. A továbbiakban a könyv linkjét itt is rendszeresen meg fogom osztani (eddig valahogy mindig elfelejtettem…). A könyv nagyon sok erőt ad és leköt, ami jelenleg elengedhetetlen ahhoz, hogy meggyógyuljak, nem mellesleg élek-halok érte, és szerintem már abban a korban vagyok, amikor egy gyengécske történetű, de technikailag szépen kidolgozott manga helyett, inkább egy mély, érzelmekben gazdag, komoly mondanivalóval rendelkező alkotásra sokkal szívesebben áldozom a szabadidőmet. Bízom benne, hogy megértetek.

Ha tényleg 100%-osan őszinte szeretnék lenni, akkor azt is elmondhatom, hogy szerintem nagyon sokat tettem a magyar yaoi közösségért. Megszámolni se tudom, hány mangát készítettem el, hányban segédkeztem, hány embert tanítottam meg szerkeszteni, stb. A betegség miatt most magamra kell koncentrálnom. Mindig igyekeztem, hogy minőségi mangákat olvashassatok tőlem, de amikor az ember olyan élethelyzetbe kerül, amikor minden egyes napot ajándékként él meg, akkor már nem az fog számítani, hogy másoknak örömet okozzon. Én továbbra is szeretnék a kedvetekre tenni, de nem azon az áron áron, hogy olyan mangákba is belekezdek, amiket nem is szeretek, átveszem mások félbehagyott projektjét és közben nem jut időm arra, ami valóban fontos.

Hogy ne maradjatok olvasnivaló nélkül megosztom a Lost in Love blog linkjét, ahová sok-sok fejezet került fel a legutóbbi frissítés óta. Higgyétek el, egy ilyen borongós-esős napon mint a mai is, öröm egy jó könyv társaságában teát szürcsölgetni. Legyetek jók, majd jelentkezem és kellemes olvasást! :)

>> Lost in Love; V. – IX. fejezet <<